Orlov �get�

Marmagass�ga: 157-165 cm

Az �get� fajtacsoporton bel�l a legkonszolid�ltabb k�llem�. Mozg�sa lend�letes, akci�s. Leggyakrabban sz�rke, ritk�n fekete vagy pej. Gyors, kitart�, hossz� t�von is megb�zhat�, szil�rd, er�s szervezet� fajta. B�r kitart�bb a versenyt�rsain�l, gyorsas�gban nem tudja felvenni a versenyt sem az amerikai, sem a francia �get�vel, ez�rt k�l�n versenyeket szerveznek ennek a fajt�nak. A fogatsportban is bizony�tott sz�mos egyede.

Az orlov a legr�gebbi orosz �get�. A legenda szerint az Orlov testv�rek akkor hat�rozt�k el, hogy kiteny�sztenek egy kiv�l� �get� fajt�t, mikor II. Katalin c�rn�t k�s�rt�k f�rje elleni �llamcs�ny�re, Szentp�terv�rra. Az id� szor�t�sa nagy temp�t dikt�lt, de ezt a nyugati lovak nem b�rt�k. A tisztek a legk�zelebbi vend�gl�b�l rekvir�ltak egyszer� geb�ket, amelyeket a pomp�s lovak helyett a c�ri hint� el� k�t�ttek.

Az egyik Orlov fiv�r, Alekszej �vek m�lt�n neki is �llhatott terve megval�s�t�s�hoz, vagyis egy nagyszer� �get� �s ezzel p�rhuzamosan egy kiv�l� h�tasl� fajta kialak�t�s�hoz. A XVIII.. sz�zad m�sodik fel�ben, az orosz-t�r�k h�bor� k�zepette Orlov nagysz�m� arab teliv�rt hozatott Osztrovba, a Moszkva k�rny�ki m�nes�be. K�zt�k volt Szult�n I �s Szmetanka, amelyek az orlov �get� kialak�t�s�ban nagy szerepet j�tszottak. Egy d�n kanc�t�l sz�rmaz� ut�duk volt Polkan I, amelynek szint�n fontos szerep jutott.

Orlov gr�f k�s�bb, 1778-ban a kedvez�bb kl�m�j� Khrenovoje-ba k�lt�ztette a m�nest, a voronyezsi sztyepp�re. Polkan I egy holland kanc�t fedezett, aminek eredm�nyek�nt megsz�letett Bars I, a fajta alap�t�ja. A pomp�s l� arab, d�n, holland, angol f�lv�r �s arab-mecklenburgi kanc�kat fedezett. A belteny�szt�st�l �vott m�nest a sztyepp�n szabadon tartott�k, amely szint�n seg�tette a szelekci�t. Orlov nem engedte eladni a lovait, azokat egyben tartotta, majd k�s�bb t�bb m�nest is alap�tott bel�l�k.