Trakehneni

Marmagass�ga: 164-167 cm

Feje kicsi �s nemes. Nyaka j�l illesztett, karcs�, k�z�pmagasan illesztett. Marja k�zepesen magas, de m�lyen h�tba ny�l�. H�ta k�z�phossz�. Fara hossz�, j�l izmolt, lekerek�tett. A t�rzse kerek. Csontozata k�zepesen er�s. Pat�i kem�nyek. Minden sz�n megengedett.

1871. el�tt N�metorsz�g kisebb-nagyobb fejedelems�gekb�l �llt, saj�t politik�val, udvartart�ssal, �s persze m�nessel. Az itt kiteny�szett l�fajt�k mindig az adott fejedelems�g nev�t viselt�k, �gy p�ld�ul a hannoveri l� Hannover, a westf�liai l� pedig Westf�lia b�szkes�gei volt. A sorban a kiv�telt a trakenhemi jelent, amelynek neve nem a sz�l�haz�j�t, Poroszorsz�got jel�li.

A trakehneni fajta �sei a XIII. sz�zadban, Kelet-Poroszorsz�g m�neseiben megtal�lhat�, tarp�n �s�kt�l sz�rmaz� schweiken p�nik voltak. A XVIII. sz�zadban a porosz hadsereg Eur�pa egyik leger�sebb �s legkorszer�bb haderej�v� v�lt, amelynek lovass�ga is �j t�pus� lovakat ig�nyelt a r�gi, er�s, de neh�zkes csatalovak helyett. I. Frigyes Vilmos porosz kir�ly ezenk�v�l h�res-h�rhedt volt a pomp�s katonai szeml�k ir�nti beteges vonzalm�r�l is, amely szint�n egy eleg�ns, k�nny� �s gyors l� kiteny�szt�s�nek sz�ks�gess�g�t hangs�lyozta.

1732-ben kiv�lasztatta a legnemesebb lovakat a kir�lyi m�nesekb�l, amelyekkel egy �j m�nest alap�tott Trakenhemben. E kir�lyi m�nes �llom�nya kezdetben a finomabb fel�p�t�s�, eleg�ns megjelen�s�, k�nny� fogatlovak el��ll�t�s�t szolg�lta, majd fokozatosan - els�sorban angol teliv�r �s arab keresztez�sekkel - ink�bb a hadsereg h�tasl�-�llom�ny�nak ut�np�tl�s�t k�pezte.

A fajta t�rt�net�nek a k�t vil�gh�bor� majdnem v�get vetett. Azt m�g kiheverte, hogy az els� vil�g�g�s sor�n az �llom�nya a fel�re cs�kkent, de a legnagyobb fenyeget�st az 1944-ben k�zeled� szovjet csapatok jelentett�k, akik parancsot kaptak a teljes m�nes, 800 l� hadizs�km�nyk�nt val� lefoglal�s�ra �s Szovjetuni�ba val� sz�ll�t�s�ra. A vesz�ly l�tt�n a mag�nteny�szt�k �sszefogtak, t�bbs�g�ben a h�torsz�gban marad� id�sek, n�k �s gyerekek, �s amennyi lovat csak tudtak, felpakoltak �s elkezdtek nyugatra menek�lni. A 600 m�rf�ldes viszontags�gos �t v�g�n a szovjetek k�r�lz�rt�k a csapatot a f�lig befagyott Balti-tenger partj�n�l. Csak egy menek�l�si lehet�s�g maradt, nekiv�gni a tengernek. A lovak l�p�sein nyom�n megrepedezett a j�gt�bla, a fej�k felett orosz rep�l�g�pek ontott�k a t�zet, �gy nem csoda, hogy Nyugat-N�metorsz�gba mind�ssze 100 csontsov�ny l� �rt el… A nagy menek�l�s ezen t�l�l�i, a m�nes legkiv�l�bb lovai mentett�k meg a fajt�t a kipusztul�st�l.