Morgan

Marmagass�ga: 150-160 cm

Nagyon mozg�kony, akt�v, j�l izmolt, melegv�r� l�. M�ret�hez k�pest nagyon er�s. Feje kicsi, nyaka er�s, izmos. V�llai hossz�ak, d�ltek. Mellkasa m�ly. H�ta r�vid, j�l izmolt. Fara kerek, izmos, l�bai tiszt�k, pat�i kem�nyek. Sz�v�s �s kitart�, betegs�gekkel szemben rendk�v�l ellen�ll�. Tanul�kony, temperamentumos, ragaszkod� l�.

A morgan az �szak-amerikai kontinensen l�trej�tt legr�gibb fajta. A legend�rium szerint a fajta alap�t� tulajdonosa egy massachusettsi vend�gl�tulajdonos �s �nektan�r volt. 1788-ban k�lt�z�tt Vermontba, ahol fizet�s�nek kieg�sz�t�sek�nt cs�d�reit helyi m�neseknek aj�nlotta fedez�sre. Szeg�ny emberk�nt halt meg, neve is feled�sbe mer�lt volna, ha az �ltala Figure-nak ismert cs�d�r�t k�s�bb nem Justin Morgan n�ven jegyezte volna a l�t�rt�nelem. Ez a cs�d�r lett ugyanis a h�res fajta alap�t�ja. Az 1790-ben sz�letett Justin Morgan (a l�) apja True Briton, egy angol teliv�r, m�g anyja feltehet�en arab teliv�rek lesz�rmazottja volt. Viszonylag kis termet� l� arr�l is h�res, hogy az egyetlen, aki nev�t adta a lesz�rmazottaib�l kialakul� fajt�nak.

Justin Morgant (a lovat) el�sz�r egy Robert Evans nev� szeg�ny farmer vette meg. � volt az, aki a rendk�v�li k�pess�geit el�sz�r felismerte. Morgan nappal dolgozott, est�nk�nt versenyzett, �s minden m�s lovat legy�z�tt. Ek�zben olyan szel�ds�g jellemezte, hogy m�g egy gyermek is meg tudta �lni.

Justin Morgan t�bb tulajdonos ut�n ker�lt Jacob Langsmade m�nes�be 1811-ben. Ekkor m�r 20 �ven fel�li lovat hatlovas kocsiba fogt�k, m�g b�rta a gy�r�d�st. A ki�regedett cs�d�r utols� tulajdonosa Levi Bean lett, aki m�s lovakkal egy�tt a szabad �g alatt tartotta a telk�n 1821-ben bek�vetkez� hal�l�ig.

Morgan fontos szerepet j�tszott sok m�s amerikai fajta kialakul�s�ban is, t�bbek k�z�tt a vil�g leggyorsabb �get�lov�nak, az amerikai �get�nek is az �satyja.