Magyar hidegv�r�

Marmagass�ga: 150-165 cm

A hidegv�r� l� k�lleme �s testalkata jelent�sen k�l�nb�zik a melegv�r� fajt�k�t�l. A nagyobb testt�meg, a d�sabb izmolts�g, a vastagabb b�r, durv�bb �s d�sabb hossz�sz�r�k, a terjedelmes �s burkolt iz�letek els� l�t�sra megk�l�nb�ztetik a hidegv�r� lovat m�s l�fajt�kt�l. Feje testt�meg�vel ar�nyos, kiss� burkolt, de nem durva. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, k�zepes hossz�s�g�, igen j�l izmolt, gyakran �velt. A s�r�ny, d�s, k�tfel� osztott. A mar r�vid, alacsony, sz�les, j�l izmolt, a h�tba fokozatosan megy �t. A h�t k�z�phossz�, sz�les, j�l izmolt. Fara terjedelmes, er�sen izmolt, csapott, bar�zd�lt. A nem el�g izmolt „szimpla” far melegv�r� �s�kre utal, �gy t�rzsk�nyvb�l kiz�r� ok. A sz�ne f�k�nt pej, sz�rke, s�rga, fekete �s a deres sz�n k�l�nb�z� v�ltozatai. A sz�gye sz�les, izmos, m�ly. Mozg�sa az ut�bbi �vtizedekben sokat javult, ma m�r egyre kevesebb a rendellenes mozg�s� (kasz�l�, cs�mp�s) l�.

A „hidegv�r�” sz� nem az �llat testh�m�rs�klet�re, hanem v�rm�rs�klet�re utal. A hidegv�r� l� jelleg�ben, f�k�nt er�s csontozata, nagy izomt�mege, d�s sz�rzete �s lass�bb mozg�sa miatt jelent�sen elt�r az egy�b l� t�pusokt�l. Az �sei Magyarorsz�gra val�sz�n�leg m�r az �rp�d-h�zi id�kben, majd k�s�bb a hadj�ratok sor�n ker�ltek a fajta �sei. A k�z�pkorban ugyanis a neh�z p�nc�los lovagok csak ilyen er�s, termetes hidegv�r�eket voltak k�pesek lovagolni. A mez�gazdas�gi munk�ban is nagy hasznosak voltak. Jelent�s elterjed�s�k az 1880-as �vekre tehet�.