Magyar sportl�

Marmagass�ga: 165-170 cm

A magyar sportl� els�dleges feladata �s c�lja a h�tas, f�k�nt a d�jugrat� sportra val� alkalmass�g. Feje testt�meg�vel ar�nyos, egyenes. Homloka sz�les, nyaka k�z�pmagasan illesztett, j�l �velt. Hossz� h�tbany�l� marja van. H�ta k�z�phossz�, j�l izmolt, melyhez r�vid feszes �gy�k �s terjedelmes far, dong�s mellkas tartozik. El�fordulhatnak hib�s egyedek is, ez�rt a teny�szt�sbe v�tel el�tt k�llemileg min�s�tik az egyedeket. Sz�ne leggyakrabban pej, de minden m�s sz�n is elfogadott.

1958-62 k�z�tt az orsz�g l��llom�nya n�gy �v alatt drasztikusan lecs�kkent, 724000-r�l 374000-re. Ekkor t�madt az az ig�ny, hogy a megmaradt l��llom�nyt a sportok ter�n kezdj�k el hasznos�tani. Mez�hegyesen �j sportl� m�nest alap�tottak vegyes sz�rmaz�s�, gidr�n, kisb�ri f�lv�r, n�niusz kanc�kb�l, amelyeket f�k�nt hannoveri, holsteini �s angol teliv�r m�nekkel fedeztettek. 1964-ben Ramzes Junior, majd k�s�bb Aldato, Fokos, Magister �s ivad�kaik bevon�s�val indult a teny�szt�s. M�ra szinte minden Eur�p�ban elismert sportl� vonal k�pvisel�i megtal�lhat�ak a magyar l��llom�nyban.

A Magyar Sportl�teny�szt� Orsz�gos Egyes�lete (MSOE) lelenleg 2000 kanc�t tart nyilv�n. Emellett a teny�szt�si enged�llyel rendelkez� m�nek sz�ma csup�n 200.