N�ri

Marmagass�ga: 155-160 cm

A n�ri k�z�pneh�z hidegv�r� l�, ar�nyai harmonikusak. Er�s csontozata �s fejlett iz�letei vannak. Feje egyenes, szik�r, nyaka k�zepes hossz�s�g�, magasan, esetenk�nt k�z�pmagasan illesztett, j�l izmolt. Marja alacsony, h�ta hossz�, �gy�ka r�vid, szab�lyos. Fara terjedelmes, bar�zd�lt �s enyh�n csapott. Mellkasa m�ly �s sz�les. Jellegzetess�ge d�s s�r�nye, mely mind k�t nyakoldalra lehajlik. Minden sz�n megengedett. �vsz�zadokon �t ig�sl�k�nt teny�sztett�k.

Nev�t egy �kori, a mai Ausztria ter�let�n tal�lhat� Noricum r�mai provinci�r�l kapta, amely egybeesett a fajta teny�szter�let�vel. A r�maiak �ltal behozott neh�z csatalovak lehettek az �sei. Az els� m�nes�t 1565-ben alap�tott�k Pinzgauban. 1688-t�l a teny�szt�sben els�dleges szerepet j�tszott a fajtatiszta �llom�ny l�thoz�sa. A D�l-N�metorsz�gban is n�pszer� fajta kialak�t�s�ban spanyol, burgundi �s haflinger lovak is r�szt vettek. A melegv�r� lovak befoly�sa a teny�szt�s�ben a XVIII. sz�zad elej�n v�lt k�l�n�sen er�teljess�, mikor az akkor m�r els�sorban mez�gazdas�gi munk�kra fogott lovat �jra „besorozt�k” a seregbe.

1927-ben alap�tott�k meg a N�ri Teny�szt�k Osztr�k-Bajor Sz�vets�get. Vir�gkor�t a II. vil�gh�bor� ut�n �lte, az 1950-es �vek k�zep�ig. Jelenleg �t lesz�rmaz�si vonalra tagol�dik: vulkan, nero, diamant, schannizt, elmar.

A XIX. sz�zad m�sodik fel�ig minden sz�ll�t�si munk�t elv�gzett m�g a sz�ls�s�gesen neh�z alpesi terepviszonyok k�z�tt is. L�p�sbiztons�ga nagyon j�. Napjainkban egyre jobban kiszorulnak a mez�gazdas�gb�l, ez�rt az Alpok erd�gazd�lkod�s�ban haszn�lj�k. A d�jugrat�, d�jlovagl� �s millitary versenyeken is igen j�l szerepel. Az osztr�k parasztok az �koturizmusban is el�szeretettel alkalmazz�k.