Lipicai

Marmagass�ga: 152-162 cm

A lipicai fajt�nak nagy kosfeje van, de nem burkolt. Szemei nagyok, �l�nkek. Feje alacsony t�z�s�. Nyaka izmos, magas illeszt�s�. H�ta hossz�, sz�les, j�l izmolt. �gy�ka hossz�, sz�les, j�l izmolt, er�s, j�l k�t�tt.
Fara sz�les, igen j�l izmolt alma vagy dinnye far. Ir�nyults�ga v�zszintes. Ig�s, hint�s jelleg�b�l ad�d�an sz�gye rendk�v�l sz�les, felt�n�en j�l izmolt. Mellkasa ink�bb dong�s, mint m�ly, lapock�ja meredek. Fel �s alkarja gazdagon izmolt. �z�letei, inai sz�razak, szik�rak, csontjai tiszt�k. H�tuls� l�bai gyakran kardosak, el�l-h�tul el�fordul a puha cs�d.
K�llemi jelleg�b�l ad�d�an mozg�sa akci�s. �ltal�ban sz�rke. Kisebb gyakoris�ggal el�fordul a fekete, s�t a pej lipicai is.

A fajta eredete 800-ra ny�lik vissza, mikor Hisp�nia megsz�ll�s�ra Gibralt�rn�l partra sz�ll� m�rok berber lovai spanyol f�ldre l�ptek. A berber lovakat r�mai eredet�, majd kora k�z�pkorban is kedvelt harci lovakkal keresztezt�k.

1580. m�jus 19-�n, a Habsburg vil�gbirodalom aranykor�ban d�nt�tt �gy I. Ferdin�nd fia, II. K�roly, hogy fel�ll�t egy hercegi m�nest Lipic�n, a Trieszthez k�zeli karszton elter�l� kis faluban. A c�l egy olyan fajta kiteny�szt�se volt, amely nemcsak nagyszer� tulajdons�gaival, hanem pomp�s megjelen�s�vel is m�lt�n k�pviseli a vil�g akkori legnagyobb birodalm�nak nagys�g�t.

A teny�szt�s a kor divatj�nak megfelel�en a fent eml�tett spanyol lovakkal indult. A fajta �se 8 m�n volt, amelyek v�rvonala most is k�l�n-k�l�n elismert. A d�n kir�lyi m�nesben sz�letett, de szint�n spanyol Pluto nev� sz�rke m�n 1774-ben ker�lt Lipic�ra. Pluto-t 1774-ben a n�polyi kir�lys�g legjobb spanyol fajt�j� m�nes�b�l sz�rmaz� fekete Conversano k�vette. A csehorsz�gi Kladrubb�l 1783-ban �rkezett a Favory nev� fak� m�n, amely a modern fogatsportban kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jt� Favory t�rzs �se. Spanyolorsz�gi spanyol l� a Favoryval egy�tt megv�s�rolt Maestos. 1803-ban v�tel �tj�n ker�lt a m�nesbe a n�polyi pej, Neapolitano.
Az 1800-as �vek elej�n a Lipic�n kialakult m�nes sem tudta mag�t t�vol tartani az el�z� �vsz�zadok kiemelked� teny�szhat�s� fajt�j�t�l, az arabt�l. A Siglavy t�rzsb�l sz�rmaz� arab m�n beker�lt a fajt�ba �s Siglavy Capriola n�ven m�ig vir�gz� geneol�giai vonalat alap�tott. Id�k�zben kieg�sz�lt a lipicai t�rzs a magyar, illetve horv�t-szlav�niai Incitat� �s a Tulipan geneol�giai vonalakkal. A vil�gon ezt a 8 vonal�t ismerik el a fajt�nak.

Szerepe a fogatsportban, kisebb m�rt�kben, mez�gazdas�gi ig�smunk�ban �s f�leg a hobby-teny�szt�sben van. �k a h�res B�csi Lovasiskola m�g h�resebb lovai. K�l�nleges �rt�ke, hogy 400 �ve fajtatiszt�n teny�sztik. E tulajdons�gain a lipicai lovat teny�szt�k vil�gsz�vets�ge er�sen tov�bb �rk�dik.