Versenysz�mok

D�jhajt�s:

A d�jhajt�s a mozg�sban l�v� lovak elengedetts�g�nek, hajl�konys�g�nak, az egy-, k�t vagy n�gy l� munk�j�nak, a j�rm�dok szab�lyoss�g�nak, a feladatok pontos v�grehajt�s�nak, a hajt� sz�rkezel�s�nek �s hajl�konys�g�nak a b�r�lata. Ezt a faladatot a m�r el�re kiadott d�jhajt� program alapj�n 40 x 100 m�teres n�gysz�gben teljes�ti a hajt�. A n�gysz�g bizonyos pontjai bet�kkel vannak jel�lve, amelyek az egyes figur�k �s mozdulatok pontos v�grehajt�s�ban adnak t�mpontot a versenyz�nek �s teszik egy�rtelm�v� a b�r�latot.

Maratonhajt�s:

A maratonhajt�s az �sszetett hajt�versenyek legnehezebb �s egyben legl�tv�nyosabb, legizgalmasabb r�sze. A p�lya �t szakaszra - "A" 6000m, "B" 1000 m, "C" 4000 m, "D" 1000 m, "E" 8000 m - benne �ltal�ban 8 �p�tett akad�ly - van felosztva �s minden szakaszra az iram �s a t�vols�g szorzatak�nt, �n. alapid�t �llap�tanak meg, amelyet t�ll�pni �t m�sodpercenk�nt csak 1 hibapont�rt lehet. Az "A" �s a "C" szakaszon m�g egy minimum id�t is el��r a szab�lyzat, amelyn�l kor�bban be�rkezni szint�n b�ntet�ssel j�r. Az "E" /corss/ szakaszon �p�tett akad�lyok lek�zd�se a verseny legl�tv�nyosabb pontja. Az elmozd�thatatlan terepakad�lyok /f�k, v�z, g�dr�k./ k�z�tt az ABC bet�ivel kijel�lt kapukon kell a fogatnak a lehet� leggyorsabban �thaladnia. Mivel minden akad�lyban t�lt�tt m�sodperc 0, 2 hibaponttal terheli a versenyz�t, �gy itt a k�sedelmesked�s vagy net�n fennakad�s az eg�sz versenyeredm�nyre kihat�ssal lehet. Pontos indul�st, �rkez�st szakaszb�r�k m�rik, az akad�lyok lek�zd�s�t akad�lyb�r�/k/ figyelik, �s fotocell�s id�m�r�vel m�rik.