GALOPP:


A galoppverseny szab�lyszer� �zleti tev�kenys�g, mellyel vil�gszerte sok p�nzt keresnek. Mik�zbe a k�z�ns�g a l�sportnak csup�n egyik oldal�t l�tja,a h�tt�rben ott h�z�dik a teny�szt�s �s a lovak kik�pz�se. A versenysport nem lebecs�lend� gazdas�gi �gazat.
Mint a l�fajt�kn�l a teliv�rek a galopp a l�sportok forma 1 kateg�ri�ja, �s ez a besorol�s nem csup�n a gyorsas�got veszi alapul. Hatalmas �sszegeket fektetnek mindabba, amit kutat�ssal �s fejleszt�ssel el�rni lehet a felszerel�s, az �llatorvosl�s, teny�szt�si technik�k, sz�ll�t�s ter�n. Ahogyan a h�tk�znapi aut�s is nyeres�get h�z abb�l, amit a Grand Prix csapatok sz�m�ra kiagyalnak, a szabadid�s lovas is abb�l mer�t, amit a l�versenysporthoz fejlesztettek, kipr�b�ltak �s j�nak �t�ltek: ak�r kezdetben zsok�knak sz�nt kobakokat , ak�r a l�sz�ll�t� j�rm�veket tekintj�k. Az els� ilyen transzportert 1816-ban �p�tettek verseny lovak sz�lll�t�s�ra. A l�sport globaliz�ci�j�val ma m�r majdnem mindennaposnak sz�m�t a lovak l�gi �ton t�rt�n� fuvaroz�sa. A szervezett sport feltehet�en a brit birodalom utols� hagyat�ka a vil�g sz�m�ra. Majdnem minden n�pszer� sport�g, �gy a krikett, a tenisz, a golf, �s a futball mai form�ja a 19. sz�zad m�sodik fel�ben alakult ki, a galopp azonban mindegyiket megel�zi. A teliv�rek 1750 �s 1850 k�r�l bukkantak fel. A galoppfutamokra k�r�lbel�l 1800 �ta v�ltozatlan form�ban ker�l sor.


A GALOPP T�RT�NETE:

Egyetlen l�sport sem olyan j�l �s r�szletesen dokument�l mint a l�verseny. A legr�gibb, m�g ma is l�tez� angol p�lya Chesterben tal�lhat�, ahol mind ez ideig 1540 l�versenyt bonyol�tottak le. 1580-ban 1.Erzs�bet kir�lyn� is r�szt vett a Salibury-s�ks�gon megtartott l�versenyen. Doncaster t�rk�p�re m�r 1600 el�tt berajzolt�k a l�versenyp�ly�t. Az els� epsomi versenyre 1640-ben ker�lt sor. Newmarket uralkod� szerepe 1700-ban kezd�d�tt, amikor a kir�lyi patr�nus hozz�j�rult a l�sport n�pszer�s�t�s�hez. 2.K�roly m�r 1660-ban lakhely��l v�lasztotta a v�rost. A versenynapt�r, amelybenminden verseny �s azok eredm�nyei feljegyz�sre ker�lnek, 1727-ben hozt�k el�sz�r nyilv�noss�gra. Az angol parlament 1740-ben minden kisseb, csek�ly �sszeg�rt folytatott versenyt betiltott, hogy a sportot t�gabb keretek k�zt t�mogassa. Diomed volt az 1780. �vi els� Derby gy�ztese. A versenyek az�ta is v�ltozattlan form�ban zajlanak. Nagy Britanni�ban 59 versenyp�lya tal�lhat� . Csak nagyp�nteken �s szenteste nincs l�verseny.
A galopp - �s a hozz� tartoz� ipar - f�k�nt ott terjed el, ahol a britek befoly�sa �rv�nyes�l. Az els� hivatalos �szak-amerikai l�versenyt 1665-ben h�vt�k �letre Long Island-on, New Yorkban.
Az els� szervezett l�versenyt Franciaorsz�gban 1776-ban P�rizsban, N�metorsz�gban 1822-ben Meckhlenburgban rendezt�k. Magarorsz�gon 1827-t�l vannak rendszeresen versenyek Sz�chenyi Istv�n kezdem�nyez�s�re. A d�li f�ltek�n 1810-ben az ausztr�liai Sydney, majd 1842-ben az �jz�landi Auckland volt az els� szervezett l�versny sz�nhelye.

A SPORT SZERKEZETE:

A galopp verseny szerkezete gyakran megt�veszti a laikusokat - alapj�ban v�ve rendk�v�l egyszer�, �s a vil�gon minden�tt azonos. Sarkalatos pontja a l� tulajdonosa, akit�l a t�bbi t�nyez� f�gg A tulajdonos (lett l�gyen mag�nszem�ly, t�rsas�g, szindik�tus, klub vagy b�rmely m�s �zleti t�rsul�s) hivat�sos tr�nert foglalkoztat.. � gondozza �s tartja edz�sben a lovat. Felfogadnak tov�bb� egy zsok�t is, aki a l�val versenyez. A l� tulajdonosa lehet olyan tehet�s szem�ly, mint Mohammed Al Maktoum sejk, a Dubai emir�tus uralkod�h�z�nak, a vil�g egyik leggazdagabb csal�dj�nak a tagja, aki vil�gszerte t�bb ezer lovat futtat saj�t sz�neiben; de olyan valaki is lehet, akinek egy kis szindik�tus vagy versenyklub tagjak�nt egyetlen l� van birtok�ban.Egyes tulajdonosok csup�n hobbib�l, �s nem p�nz�gyi megfontol�sb�l tartanak lovat. M�sok ezzel szemben csak �zletnek tekintik (a lovak gyakorta valamely c�g nev�t viselik, �s zsok�k meze rekl�mhord� szerepet t�lt be). Az is el�fordul, hogy kedvtel�s �s az �zlet egyar�nt szerepet j�tszik a l�tart�sban. A tulajdonos maga is teny�sztheti az �llatot, de teny�szt�t�l is v�s�rolhat. A leggazdagabb tulajdonosok - Eur�p�ban p�ld�ul Mohamed sejk �s Maktoum-csal�d m�s tagjai, Khaled Abdullah, Aga Khan, Cheveley Park Stud �ri�s m�nessel rendelkeznek.