Andal�z

Marmagass�ga: 157-160 cm

Nemes megjelen�s�, nem mondhat� gyors l�nak, de ennek ellen�re szeret menni. Feje nemes, kiss� kosfej jelleg�. A s�r�nye hull�mos, d�s, hossz�. Jellemz� r� az er�s cs�nk, a szab�lyos pat�k, a kiv�l� csontozat, a r�vid, izmos, r�vid nyak �s a sz�les, er�s v�llt�j�k �s lapocka. K�z�pnagy termet� l�. Szemei mandulaform�juk, homloka sz�les �s lapos, fara lejt�s. H�tasl�nak hasznos�tj�k, mivel gyorsan tanul �s megb�zhat�. Az eg�sz vil�gon kedvelt l�fajta.

Egyes felt�telez�sek szerint a t�rt�nelem els� h�taslovai a spanyol lovak voltak. Az ib�riai barlangfestm�nyek tan�s�ga szerint az mindenesetre biztosan meg�llap�that�, hogy i.e. 5000-ben m�r lovagolt�k.

Az andal�z egyik �se a Sorraia-p�ni, ez a vadl�t�l �s tarp�nt�l sz�rmaz� sz�v�s fajta, amely nem csak Hisp�ni�ban, hanem szerte a R�mai Birodalomban kedvelt harci l� volt. A m�r h�d�t�s alatt, a berber lovakkal val� keresztez�ssel alakult ki a mai form�ja.. Az andal�z l� a k�z�pkorban is els� sz�m� csatal�nak sz�m�tott, a spanyol konkviszt�dorok �pp�gy haszn�lt�k, mint az angol kir�lyok.

Azonban a XVIII. sz�zadban cs�kkent a n�pszer�s�ge, kecsesebb fajt�k ker�ltek el�t�rbe. Egy �h�ns�get k�vet� j�rv�ny majdnem megsemmis�tette a marad�k �llom�nyt is. Szerencs�re a spanyol hegyek k�z�tt fekv� Karthauzi Kolostorban folytatt�k a teny�szt�s�t. A XIX. sz�zadban a ritkas�g�ra val� tekintettel a spanyolok tiltott�k az exportj�t, a 100 �ves tilalom 1960-ig tartott, az�ta �jra kezd elterjedni a vil�gban.