Schleswigi

Marmagassga: 157-163 cm
Feje nagy, nyaka rvid, kzpmagas illeszts, mellkasa dongs, hta hossz, ers, fara jl izmolt, lbai rvidek. Szne az 1860-as vek eltt pej volt, a XX. szzad kezdettl srga sznv vlt. Tarts getkpessg, kzepes termet s tmeg hidegvr igsl.
A fajta az szak-nmet Schleswig-Holstein tartomnyban alakult ki. A viszonylag fiatal fajta sei dn (jtlandi) s angol hidegvrek (yorkshire kocsil) voltak, de angol telivrek is rszt vettek a fajta kialaktsban. A vrvonalat egy jtlandi csdrig, Munkedalig s utdaira, Hovdigra s Prins of Jyllandra lehet visszavezetni. Csak az 1860-as vekben indult meg a tervszer tenysztsk, amikor is egy suffolki csdrt, Oppenheim LXII-t vetettk be a fajta ma is uralkod f karakternek kialaktsra. A II. Vilghbor utn boulonnais s breton lovakkal is kereszteztk.
Igen sokig tmenetet kpezett a nehz s a knny igsl kztt. Az sei egyrtelmen nehz, pnclos katonk htasul szolgl hidegvrek voltak, az angol telivr hatsra vlt knnyebb. Nagyon keresett volt a mezgazdasgban, a vrosi szlltsban, az iparban s a hadseregben is. St az erdszetben is kedvelt munkal volt. Az 1950-es vektl sajnos jelents visszaess volt tapasztalhat a szmban, egyesek szerint csak 10 tisztavr csdr maradt. llami tmogatssal azonban ma mr jra nagyobb szmban, tbb mint 220 kancval tenysztik, amely megfelel gntartalkknt szolglhat a fajta jvjt tekintve. |