Pata�pol�s

Sokan nem tudj�k, hogy mennyire egyszer� dolog, mert id�r�l-id�re ezen a ter�leten is divathull�mok s�p�rnek v�gig. A l� pat�j�t is kezelni kell ugyan�gy, ahogy az ember a kez�t is bekeni n�ha. Ilyenkor a pata v�ztartalm�nak meg�rz�se a c�l, nem pedig az, hogy sz�ne k�zel�tsen az abszol�t feket�hez. Term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt a reggeli harmat, az es� �s a h� teszi mindezt meg helyett�nk. Egy rendszeresen kezelt pat�t el�g egy h�ten egyszer- k�tszer v�zzel lemosni, de ilyenkor legal�bb 5 percig kell �ztatni. Ez id� alatt megsz�vja mag�t v�zzel, �s mikor a fel�lete matt� v�lik, akkor kell bekenni a pataken�ccsel. A patamos�sra f�leg ny�ron kell nagyobb hangs�lyt helyezni, hiszen ilyenkor �ltal�ban sz�raz a talaj. Vizesebb id�kben a mos�snak ink�bb a tiszt�ntart�s szempontj�b�l van jelent�s�ge.

Mivel kenj�k be? Lehet boltban venni, lehet gy�gyszert�rban csin�ltatni �s lehet otthon is csin�lni pataken�cs�t. Alapanyagnak a legjobb a vazelin. Ha ebbe melegen kever�nk ricinus vagy kukoricacs�ra olajat, vagy szint�n gy�gyszert�rban k�sz�tett vitaminos babaolajat akkor enn�l t�bbet nem is tehet�nk lovunk pat�j��rt. (A pat�ra hat� szerek k�z�l az E �s A vitaminnak �s Panthenolnak van szerepe. Ezeket az �sszetev�ket k�l�n is be lehet keverni a ken�csbe.) Ebben az esetben kb. 500-600 Ft-b�l kij�n egy kil� ken�cs. 1 kg vazelinbe kb. 3-4 dl olaj sz�ks�ges, �gy t�len is kenhet� lesz. Minden ki �s bemenetel el�tt ellen�rizz�k a l� pat�j�t, hogy nincs e rajta s�r�l�s, �s tiszt�tsuk ki.

A pata egyik leggyakoribb betegs�ge a ny�rrothad�s. Ezt �ltal�ban anaerob rothaszt� bakt�riumok okozz�k, melyeknek legf�bb ellens�ge a sz�razs�g �s a leveg�. Ez�rt fontos, hogy az alom sz�raz, �s a l� pat�ja gondozott legyen. Ha �ll�sban �ll, akkor nagyobb a vesz�lye a ny�rrothad�snak, ez�rt ilyenkor tegy�nk forg�csot vagy f�r�szport a szalma al�.
A ny�rrothad�s mindig a k�z�ps� ny�rbar�zd�b�l indul ki ellent�tben a patar�kkal, (ami a ny�r �s a talp szaruj�nak egy j�indulat� t�lburj�nz�sa) ami a sz�ls�b�l. Ez ut�bbi csak nagyon nehezen �s el�g radik�lis m�dszerekkel kezelhet� �s hajlamos a ki�jul�sra. Nem lehet pontosan tudni, hogy mi ind�tja el a folyamatot, de az biztos, hogy a ny�rrothad�sb�l is kialakulhat. A ny�rrothad�s k�nnyen felismerhet� kellemetlen �s jellegzetes szag�r�l �s a fekete ken�cs�s v�lad�kr�l melyeket a rothaszt� bakt�riumok termelnek, mikor feloldj�k a ny�r szaruj�t.

Kezel�se viszonylag egyszer�. A bels� ny�rbar�zd�t a patakapar�ra tekert vatt�val ki kell tiszt�tani. Ilyenkor j� m�lyen bele lehet �s kell ny�lni a r�sbe, de vigy�zva arra, hogy ez m�r egy �rz�keny ter�let. 3 %-os Hyperol oldattal, majd j�ddal, Betadinnel, vagy hasonl� fert�tlen�t�szerrel �tmossuk. Ut�na SBC paszt�t �s vatt�t kell belet�mni. Ezt el�g naponta egyszer megtenni, ha a vatta nem esik ki. �ltal�ban egy heti kezel�s ut�n m�r kisz�rad a ny�r, de ezzel nem fejez�d�tt m�g be a folyamat, ugyanis 2-3 h�nap is eltelik, mire az elhalt r�sz alatt �j szaru kezd k�pz�dni. Ez id� alatt a ki�jul�s megel�z�se �rdek�ben nem �rt hetente egyszer megism�telni a kezel�st, hogy a m�g megb�v� bakt�riumok is elpusztuljanak. A pata akkor tekinthet� gy�gyultnak, mikor a ny�r m�r teljesen �j, rugalmas sz�raz szarub�l �ll. T�ved�s az, hogy ha a kar�m s�ros, akkor ny�rrothad�st kap a l�. Az �p szaru nagyon ellen�ll�. Ezek a bakt�riumok csak akkor tudj�k megt�madni, ha valami miatt s�r�l. Erre nagyon alkalmas a tr�gyal�, ami egy id� ut�n egyszer�en feloldja a talp �s a ny�r szaruj�t megsz�ntetve ezzel annak ellen�ll�s�t. S�ros, vizes id� eset�n az ist�ll�ba val� bemenetel el�tt nagyobb figyelmet kell ford�tani a pata tisztogat�s�ra.

Az SBC paszta egy nagyon er�sen sz�r�t� kr�m. Haszn�lat�n�l gumikeszty� alkalmaz�sa indokolt. �llatorvos �rja fel receptre �s gy�gyszert�rban v�lthat� ki. 100g-nyi mennyis�g p�rsz�z Ft �s sok�ig el�g, viszont mindig gondosan le kell z�rni, mert ha kisz�rad, akkor haszn�lhatatlan. R�gebben k�k sz�n� r�zg�licot haszn�ltak, ami kev�sb� hat�sos, r�ad�sul m�rgez� emberre �s �llatra egyar�nt �s a b�r�n �t is felsz�v�dik. Nem aj�nlom!

A 3 %-os Hyperol (vagy Hidrog�n-peroxid) oldat recept n�lk�l kaphat�, de fontos, hogy oldatban k�rj�k, mert �gy sokkal olcs�bb. Nyugodtan beszerezhet�nk bel�le egy litert, hiszen minden s�r�l�s eset�n aj�nlott haszn�lni. (embern�l is) Fontos, hogy f�m t�rggyal nem �rintkezhet.

Ma m�r t�bb lovas boltba lehet kapni fak�tr�nyt k�l�nb�z� nevek alatt. Ez egy s�r�, k�tr�nyszag�, fekete folyad�k, mely nagyon j� a ny�rrothad�s megel�z�s�re olyan �rtelemben, hogy ha bekenj�k vele a talpat �s a ny�rt, akkor ez ideig-�r�ig ellen�ll a tr�gyal�nek �gy kisebb a rothaszt� bakt�riumok beker�l�s�nek es�lye.

A m�sik gyakori probl�ma a patareped�s. Ez nem az, amikor alulr�l felfel� reped a pata, mert az megfelel� k�rm�l�ssel helyrehozat�. A talaj �ltal okozott nyom�sokat �s az ilyen kis reped�seket k�rosod�s n�lk�l el tudja viselni a l�. Komolyabb gondot a fel�lr�l, a p�rtasz�lt�l (ahol a kem�ny szaru �tmegy a puha r�szbe) lefel� ir�nyul� reped�sek okoznak. Ezek lehetnek �that� vagy fel�letes reped�sek. Sajnos szinte minden fel�letes reped�s �that�v� v�lik (ami azt jelenti, hogy a szarutok teljes vastags�g�ban megreped) egy id� ut�n, hiszen a l� pat�j�nak hihetetlen�l nagy terhel�st kell minden l�p�sn�l elviselni. Ilyenkor a reped�sb�l v�r sziv�rog �s a gyullad�s miatt �tmeneti s�ntas�g l�phet fel. Kezel�s�t patkol�kov�csra vagy �llatorvosra kell b�zni, akik patametsz�st hajtanak v�gre, de sajnos ezen a ter�leten is van m�g mit p�tolniuk. Amit mi tehet�nk az az, hogy fert�tlen�tj�k, �s antibiotikumos ken�ccsel bekenj�k, majd bek�tj�k a pat�t.

J�, ha egy patareszel� �s egy patafarag� k�s mindig van k�zn�l, mert ezzel kisebb alak�t�sokat mi is elv�gezhet�nk. (Term�szetesen el�tte alaposan tanulm�nyozni kell ennek a m�dj�t) Ha szakemberre b�zzunk ezt a feladatot, akkor 6-8 hetente felt�tlen�l meg kell k�rm�lni ill., patkolni a pat�t.