Doni

Marmagass�ga: 161-163 cm

A legh�rnevesebb orosz l�. Ig�nytelen, sz�v�s, szil�rd testfel�p�t�s�. Nagyra becs�lik a sokoldal�s�ga miatt. A doni lovak a bugyonnij fajta kialak�t�s�ban is fontos szerepet j�tszottak. Oroszorsz�gban els�sorban h�tas �s k�nny� h�mosk�nt tartj�k ny�lv�n.

A fajt�ra jellemz� az er�s testalakul�s. Feje k�zepes nagys�g�, nyaka k�zepesen hossz�, marja lapos, h�ta hossz� egyenes �s sz�les, �gy�ka feszes. A fara enyh�n csapott, izmos. Mellkasa dong�s. Sz�ne kiz�r�lag s�rga, s�t�ts�rga, nagyon gyakran el�fordul az aranys�rga is.

Amikor a XIV. sz�zadban a koz�kok megtelepedtek a Don ment�n, az orosz puszt�kon v�gigviharz� nom�dok n�pekkel val� b�k�s �s kev�sb� b�k�s kapcsolataik r�v�n egy hozz�juk hasonl� lovas t�rsadalmat hoztak l�tre. Az �lland� f�ggetlens�gi harcaikban nem csak a koz�k k�nny�lovas harcmodor, hanem maguk a lovak is edz�dtek.

M�r az alapanyag is kiv�teles volt, a kelet-eur�pai s�ks�gok kontinent�lis �ghajlat�ra jellemz� ny�ri forr�s�g �s a kem�ny t�li hideg rendk�v�l ellen�ll� lovak kialakul�s�t eredm�nyezte. A doni fajt�ra nagy hat�ssal voltak a h�bor�skod�sok sor�n „beszerzett” perzsa, t�r�k, karabah �s t�rk lovak is. XVIII-XIX. sz�zadban tudatosan nemes�tett�k az angol teliv�rrel �s az orosz f�lv�rrel.